KÖRNYEZETVÉDELEM

Ezek az ormányos erszényesek vagy bandikutok Ausztráliában éltek. Utolsó példányukat 1931-ben látták. Valószínûleg kipusztult.

forrás: ismeretlen

Ez a bandikutféle Ausztráliában élt.
Valószínûleg kipusztult.

forrás: ismeretlen

A keleti nyúlkenguru egy kisméretû állat, melynek általános viselkedése, bõre, sõt füle is az európai nyúlra emlékeztetett.

Gould úgy írja le, mint egy magányos állatot, amely gyakran heverészik fûcsomók között, a nyílt síkságon. Figyelemre méltó volt ugró tudománya.


Gould elmesél egy történetet, melyet Dél-Ausztráliában élt át az állat vadászatakor. Egy síkságon járt két gyors kutyájával, mikor felzavart egy keleti nyúlkengurut, amit közel 400 méteren keresztül üldözött, majd az állat hirtelen megfordult, és jött vissza feléje a kutyákkal a sarkában.

Amikor eléje ért, egy másodpercnyi habozás után egyszerûen átugrott a feje felett, s futott volna tovább, de Gould lelõtte. Így jutott hozzá egy példányához.

Kipusztításában az európai róka volt a fõszereplõ, melyet azért hoztak a kontinensre, hogy az üregi nyulakat felszámolja, de kétségtelenül a legfélelmetesebb ellensége lett. Utolsó ismert adata 1890-bõl származik.

forrás: ismeretlen

A holdkarmú kenguru egy kis törpekenguru, aminek hossza az orrától a farka végéig 30 cm volt.

Félénk állatként ismerték, mely a legkisebb zajra elmenekült. Néha odvas fákban keresett menedéket, de ha a kutyák nyílt terepre szorították, akkor könnyedén zsákmánnyá vált.


Élõhelyének pusztulása és a háziállatok betelepítése vezetett a faj kihalásához. Valószínûleg 1964-ben pusztult ki.

forrás:ismeretlen

A Grey-törpekengurut híres dél-ausztrál felfedezõjérõl nevezték el.

Egy kis méretû törpekenguru volt, melynek hossza kisebb volt, mint 0,9 m. A tengerhez vagy a dél-ausztráliai sós tavakhoz közeli kiirtott erdõk területén élt. Gould azt írta róla, hogy soha nem látott gyorsabb állatot.


Úgy tûnt, hogy nem törõdik azzal, ha egy kutya közel jött hozzá, de amikor az nekilendült, a törpekenguru elugrott, mint egy antilop: elõször egy rövidet ugrott, majd egy nagyot, faképnél hagyva az állatot.

Prémjük iránt nagy volt a kereslet, igen jó áron lehetett értékesíteni. Oly annyira, hogy 1924-ben már csak hat példányt számoltak össze a szabadban. Az utolsó ismert vad példányt befogták, mikor egy kenguruvadászatra kiképzett kutya megsebesítette. Még két évet élt. Az utolsó ismert példány Adelaide állatkertjében élt, 1940 körül pusztult el.

forrás: ismeretlen

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat